Hallgatói gondolatok

A Tolna Megye Ifjúságáért Alapítvány kuratóriuma 2013 őszén arra a nagyszerű elhatározásra jutott, miszerint egy ingyenes angol nyelvtanfolyamot indít olyan 17-24 éves fiatalok számára, akik nem rendelkeznek anyagi forrással ahhoz, hogy egy Tovább »

 

Hallgatói gondolatok

2014-05-15_17-17-01_122[1]

A Tolna Megye Ifjúságáért Alapítvány kuratóriuma 2013 őszén arra a nagyszerű elhatározásra jutott, miszerint egy ingyenes angol nyelvtanfolyamot indít olyan 17-24 éves fiatalok számára, akik nem rendelkeznek anyagi forrással ahhoz, hogy egy angol nyelvtanfolyamon részt vegyenek, de elkötelezettek a nyelvtanulás iránt. Alapítványunk küldetésnyilatkozatában célként fogalmazza meg a fiatalok boldogulásának segítését a továbbtanulásban, a pályakezdésben, a munka világába való beilleszkedésben. Tolna megyében számos olyan fiatal él, akinek nincs lehetősége arra, hogy szervezett képzésen, tanfolyamon részt vegyen. Ma ugyanis egy sikeres életpálya elengedhetetlen feltétele a nyelvismeret, ezért az alapítvány a Tolna megyei fiatalokat idegen nyelvi ismereteik gyarapításával kívánja segíteni. A kuratóriumi elnök kezdeményezése és egy szerencsés találkozás, mely szerint alapítványunk munkatársa kiváló angoltanár, tette lehetővé a tanfolyam elindítását.

Mezey Aliza emlékére

Mezey Aliza
(1956. február 28. – 2014. május 20.)

Lizánk

Kedves Liza!

Az emberi élet annyi, mint egy lepkeszárny rebbenése… Ez jutott eszembe, amikor meghallottam, hogy egy jó emberrel megint kevesebb van a világon. Féltve őrzöm életed velem megosztott történéseit, emberi pillanatait, a közös munkák idejét és utolsó leveled biztató mondatait…

Mert mi is történt? Hová lett mindaz a jóság, kedvesség, törhetetlen bizalom, amelyet Te jelentettél? Az angol nyelvet eggyé tetted lényeddel. Annyi mindent tudtál! Nemcsak a nyelvben, a kultúrában voltál otthon, de tanítványaid körében és szívében is. Mély emberismerettel teremtetted meg azt a kölcsönös bizalmat, tiszteletet és szeretet sugárzó viszonyt, amelybe beágyaztad a nyelv- és kultúratanítás folyamatát. Lehet az, hogy egyetlen pillanat alatt semmivé foszlott mindez?

Mert mi is történt? Az orvos azt mondja, hirtelen döntetett Sorsodról, bár Te még hittél a Csodában, és mint élet és halál közötti lajtorjájába kapaszkodtál a zuhanó függönybe…

Kedves Liza! Köszönjük, hogy ismerhettünk, köszönjük a Veled töltött Időt. Hited szerint legyen Áldás mindazon, amihez közöd volt ezen a világon.

Szekszárd, 2014. május 21.

Nagy Janka Teodóra
a Tolna Megye Ifjúságáért Alapítvány
munkatársai
és valamennyi tanítványai nevében

Boldog Új Évet Kíván a TIFA!

Mindenkinek sikerekben gazdag Boldog Új Évet Kívánunk!

TIFA ÚJ ÉV

Pályázati Felhívás!

Még néhány hely maradt a februárban induló ingyenes nyelvtanfolyamunkra! Az alábbi dokumentumban olvashatjátok a részletesebb információkat! Segítség képen még egyszer feltöltjük a jelentkezési lapokat is! Mindenkinek sok sikert kívánunk!

TIFA pályázati adatlap

_TIFA

Boldog Ünnepeket Kíván a TIFA!

Boldog Ünnepeket Kíván a   TIFA!

Pályázati felhívás INGYENES angol szóbeli nyelvvizsga előkészítő tanfolyamra

Tolna Megye Ifjúságáért Alapítvány pályázatot hirdet középiskolás diákok és felsőoktatási intézményben tanuló fiatalok részére angol szóbeli nyelvvizsgára felkészítő nyelvtanfolyamon való TÉRITÉSMENTES részvételre!

TIFA_Palyazati_felhivas

Pályázati adatlap letölthető itt!

A pályázati adatlapot kérjük a tmifjusag@gmail.com email címre elektronikus formában eljuttatni!

“TRADICIONÁLIS CSALÁDI NAP”

tradicionalis_csaladi_nap

“TRADICIONÁLIS CSALÁDI NAP”

2013. május 11. 10.00

A Tolna Megye Ifjúságáért Alapítvány az NCSSZI támogatásával 2013. május 11. (szombat) 10.00 órától Szekszárdon az OBI-parkoló mellett „Tradicionális Családi Nap” programot szervez, amelyre várja az érdeklődő családokat: gyermekeket, szülőket és nagyszülőket.

A program célja:

  • alkalmat teremteni a családok élményekben gazdag közösségi együttlétére
  • lehetőséget nyújtani a nemzedékek közötti együttműködésre a hagyományok megismerése, értékközpontú átélése során
  • a családbarát közgondolkodás népszerűsítése
  • a család értékeinek felmutatása és megerősítése

Az interaktív program során a csapatok a családhoz kapcsolódó játékos régészeti, néprajzi (hagyományos életmód, táplálkozás, népi játékok), ügyességi (lovaglás, íjászat) feladatok révén tapasztalhatják meg a tradicionális család, a közösség értékteremtő és értékőrző szerepét.

„Tradicionális Családi Nap” játékos vetélkedőn olyan csapatok vehetnek részt, akik „Család”-ként regisztráltatják magukat (a 4-6 fős csapat 3 generációból áll – „gyermek,” „szülő,” „nagyszülő” – és min. 1 fő 14 év alatti).

Előzetesen regisztrálni lehet: info@tifa.hu

A programra várjuk azokat a „Családokat”, akik a nevezési feltételeknek megfelelnek, továbbá minden kedves érdeklődőt! Legyetek Ti is egy „Család”!

A program a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósul meg.

ncssziemberi_eroforras_miniszterium

Látogatás a faddi meseházban

latogatas_a_faddi_mesehazban

Ezen a szombati napon, csoportunk látogatást a „mítoszok földjén”, Faddon, Gáti Mariann művésznő otthonában, a Meseházban. Már a kapuhoz érve csodálatos köszöntés fogadott minket, együtt sétáltunk be a gyönyörű kézzel faragott hatalmas kapunk a mesék birodalmába. Ezután egy verssel köszöntött bennünket a művésznő.

Az udvarra érkezve szembe találhattuk magunkat a „hétfejű sárkánnyal” egy kiszáradt fatörzs képében, majd utunk a Meseházba vezetett, ahol a Kisherceg és a Kékhajú köszöntött bennünket.

 Rengeteg kerámiaszobor, fafaragás, festmény, grafika és üvegfestmény tárult szemünk elé. De ennél kedvesebbek voltak számunkra a művésznő szavai, tapasztalatai, meséi, és hogy betekintést kaphattunk otthonába, az Ő „meséjébe”, kincseibe.

Miután számos alkotását megismerhettük a maga történetével, a műhelybe is betekintést nyerhettünk, ahol a remekművek születtek és születnek. Egy rövid kis bemutatót is tartott nekünk a művésznő, agyagból készített egy kis teknőst. A műhely előterében régi családi értékek, fotók és kapott „kincsek” vannak kiállítva. A műhely már a több mint 100 éves tornácos parasztházban található, mely a dédszülőktől öröklődött. Az akkor még elhanyagolt állapotban lévő ház mára rengeteg mesének, mítosznak, alkotásnak az otthona is, amit a művésznőnek köszönhetően kicsit magunkénak is érezhettünk. A konyha, étkező és szobák falát mind-mind festmény borítja, amiket a kék kis szőnyegen végig haladva csodálhattunk meg. Az idő nagyon gyorsan telt a meseházban, a két és fél úgy telt el, hogy szinte észre sem vettük. A kapuban elbúcsúztunk, megköszöntük ezt a tartalmas délelőttöt, ahol mindenki gazdagodott legalább egy jó tanáccsal, egy kedves szóval vagy az élethez egy apró útravalóval. Ez a kirándulás nem egy hagyományos múzeumi látogatás volt, hanem egy élmény, amiről mindenki sokáig fog még beszélni.

Látogatás a szekszárdi Babits Mihály emlékházban

latogatas_a_babits_hazban

Babits Mihály emlékház, Szekszárd Nagyon örültünk, hogy az élményközpontú, project alapú támogatásnak köszönhetően részt vehettünk ezen a tanulmányi óra keretében létrehozott kiránduláson. Először Dienes Valéria emlékszobájával ismerkedtünk meg, Dienes (Geiger) Valéria filozófusnő és táncteoretikus életútját és munkásságát követtük a tárlatvezető asszony előadásában. Geiger Valéria 1901-ben az első öt magyar nő között iratkozhatott be a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre és ő volt az egyedüli női hallgató, erről képet is láthattunk a múzeumban. Szoros baráti kapcsolatot ápolt Babits szüleivel. A mozdulatművészet már ez első látásra nagy hatással volt rá. Dienes Valéria kidolgozta ennek a mozdulatvilágnak a rendszerét, melyet görög szóval orkesztikának nevezett el. Ady és Babits verseire is tervezett koreográfiát, s 1917-ben már Bartók-zenére is táncoltak tanítványai. A mindig újat kereső, a teljességet kutató filozófus asszony kilencvenkilenc éves korában, 1978. június 8-án búcsúzott el örökre. Ezután Baka István dolgozó szobájába léphettünk be. A költő munkásságát könyvtára, íróasztala és néhány személyes tárgya mutatta be. Baka István a költői képalkotás és szerepjáték-költészet egyik legjelentősebb megújítója, írója, műfordító szerkesztője volt. Az emlékszobában meghallgathattuk Baka István egyik hangfelvételét. Az emlékszobában rengeteg olvasott könyvét és egyéb regényeket, bakelit lemezeit láthattuk. A szoba hangulata visszavitte gondolatainkat ebbe a életstílusba. Az üvegszekrényben személyes tárgyaiból is láttunk egy kettőt (szamovár). Hosszantartó, súlyos betegség után 1995. szeptember 20-án hunyt el Szegeden. Szülővárosa temetőjében nyugszik. Az utolsó egyben a legfontosabb szobákba érkeztünk, ahol Babits Mihály és családja töltötte mindennapjaikat. Az első szoba ahova beléptünk Babits Mihály születésének színhelye volt. Itt láttuk szülőágyát, ahol napvilágot látott és édesanyja bútorait. Az íróasztalon egy régi, kézzel írott levelet olvastunk melyet Babits Mihály gyermekként írt Cenci néninek. A következő szoba, ahova beléptünk Babits Mihályék fogadó szobája volt. Kiemelt szerepet kapott a szobában található eredeti állapotban lévő piros kárpittal bevont ülőgarnitúra. A szobában látható volt Cenci néni íróasztala, illetve egy üvegszekrény is, melyben a család megőrzött tárgyai találhatók ( fa evőeszközök, pipa, kártyatartó, csésze készlet…). A harmadik helyiség Babits Mihály szobája volt, ahova gyermekkorában a vakációkra hazatért, majd később is, amikor költőként meglátogatta családját. Az ablak közelében áll egy asztal, melynek felső fiókja íróasztallá alakítható át. Ez nem az eredeti íróasztala, de híven tükrözte az eredetit. Ezt használta a költő diákkorában, ide rejtette első írásait. A diákszobához egy kisebb helyiség is csatlakozik. Itt láthattunk egy szőttest, amiről Babits azt vallotta, hogy édesanyja hozta külföldről, de valójában örökség volt. Gyönyörű hímzésekkel borított emléktárgy volt. Az emeleten a költő életútját követhetjük nyomon dokumentumok, kéziratok, fényképek segítségével. Az utolsó két szoba Babits Mihály könyvtára volt. Babits halála után Török Sophie, a költő könyvtárának nagy részét a Baumgarten Alapítvány székházába költöztette, sajnos a könyvek nagyobb része megsemmisült. A könyvszekrényben a megmaradt kötetekből láthatunk válogatást. A kiállítás végén eredeti hangfelvétel részletet hallgattunk Babits Mihály előadásában. Hangján hallani lehetett a kezdeti tüdőbajt. Külön feltűnt, hogy verselése dallamos volt. A kiállításon való tárlatvezetést egy könyvvel köszöntük meg.

Hogyan beszélgessünk?! Avagy Ganczer Tamás előadása a Kommunikációról

2013. február 18-án hallottuk Ganczer Tamás előadását a kommunikációról. Rögtön megtalálta velünk a közös hangot és nagyszerű előadásmódjának köszönhetően mindenki szívesen figyelt és részt vett az aktív előadáson. Tamás ügyelt arra, hogy ne legyen időnk elkalandozni és mozgásos feladatokat is talált ki nekünk, feldobva ezzel az előadását.

Mindenki tanulta már a kommunikációt középiskolában, így kezdetben kedvtelenül ültünk, ám most kicsit más megvilágításból, eddig nem ismert példákkal, sokkal tetszetősebb volt, mint korábban. Az előadás visszaadhatatlan, de röviden összefoglalva, íme:

Kommunikáció fogalmának tisztázásával kezdődött; kommunikációnak nevezzük az információ cserét, amihez egy közös jelrendszer szükséges – esetünkben persze a magyar nyelv. Kommunikálni annyit jelent, mint kapcsolatot teremteni. Érdekes, hogy a kommunikáció mindössze 10%ban információ csere és 90%ban kapcsolatteremtés. A beszélő tulajdonságait le tudtuk vetíteni magunkra is: nem rendezzük a magunk gondolatait és így néha megfontolatlanul beszélünk, pontatlanul fejezzük ki a mondanivalónkat és így a sok pontosítás közben teljesen összezavarjuk a hallgatóságot. Gyakran értjük félre a hozzánk intézett szavakat, mondatokat és így nem megfelelően válaszolunk. Ha hallgatók vagyunk zavaró lehet a sok felesleges kifejezés, amit gondolkodás miatt mond a beszélő. Hiszen hallgatóként sincsen osztatlan figyelmünk, és a válaszra, a saját reakciónkra gondolunk már a beszélő monológja alatt is. Gyakran a részletekre leszünk jobban figyelmesek, és a lényeges dolgok mellett elsiklunk. Majd mikor a beszélő visszacsatolásra várna, rosszul reagálunk, és azt hiszi, hogy nem is figyeltünk rá.

Magunk között végeztünk egy kísérletszerűséget, amit párokban követtünk el. Tamás megkért minket, hogy álljunk a bejárati ajtó oldalára az előadó teremben. Majd feltett egy kérdést: ’Ki gondolja úgy, hogy lehessen újra dohányozni a közterületen?’ ’Aki igennel válaszolna a kérdésre, menjen, át az ablak felöli oldalra.’ Ketten átmentek. ’Akkor ti ketten, legyetek szívesek válasszatok egy párt a másik oldalról. Majd üljetek le.’ Pár hasonló kérdés után, mindenki talált magának egy ellenvéleményezőt az adott témában. A főfeladat pedig csak ezután jött: Mindenki az adott témájáról és álláspontjáról beszéljen. Az én témám, hogy legyen szabad közterületen alkoholt fogyasztani, míg a páromnak az ellenkezőjét kellett elmondani. Fontos volt, hogy hallgassuk végig a párunkat, ismételjük el a monológját és utána mondjuk el a magunk véleményét is és ő is visszamondja. Nehéz feladat volt.

A kommunikációt gátló tényezőkről is szó esett, a leggyakrabban előfordultakról beszéltünk részletesebben: belső ingerekre koncentrálás, érzelmi gát, védekezés, ellenségeskedés, múltbeli tapasztalatok, nem megfelelő kifejezésmód, sztereotipizálás és a fizikai környezet. Kommunikációs kompetenciák összetevői 4 részen alapulnak. Első az ismeret (információ a kommunikációról), a második a képesség/eszközök, ami segíti a hatékonyabb kommunikációt, harmadik a beállítódás és a negyedik az alkalmazása. Kommunikációs kompetencia olyan összetett képességrendszer amelyben jelen van a szóbeliség és az írásbeliség egyaránt. (tudatos helyzetértelmezés, érthető kifejezések, helyzetnek megfelelően vagyunk önérvényesítők, értékeljük és használjuk a testbeszédet, képesek vagyunk kezelni a sokféleséget, képesek vagyunk a meghallgatásra.) Az előadás végén még hosszasan beszélgettünk az írásbeli és az elektronikus kommunikáció problematikájáról.

Hasznosnak éreztem, és nagyon gyorsan eltelt az előadásra szánt idő. A hazafelé utazásnál gondolkodtam sokat az előadás elején emlegetett dolgokon, mint például, hogy mennyire is figyelünk a másik mondandójára. Én igyekszem, de gyakran érzem, hogy mostanában jól esik az embereknek, ha ők el tudják mondani a problémájukat, hogy valaki meghallgassa. Már a válasz, vélemény sem szükséges nekik. Elég egy-egy bólintás, mint visszacsatolás. Vajon ez mitől alakulhatott ki?! Én nem értem.